Bartos Erika műveiben azonosul a gyermeki világgal. Bogyó és Babóca meséi az érzelmek felismerésére, megélésére tanítanak. Ahol szomorúság uralkodik, ott még a makkszemek is sírnak, és a gombák is lehajtják kalapjukat.
Valahol a fűszálak tövében, elvarázsolt világban ott élnek az izgő-mozgó apró bogárkák. Fúrnak, faragnak, önállóak, érzelmileg mégis óvodások, a mai kisgyermekek mindennapi feszültségeit élik át. Hogyan veszítsünk egy társasjátékban, focimeccsen? Hogyan bocsássunk meg, ha valaki elcseni a finom süteményt? Miért jó szembenézni hiányosságainkkal (A lepkekislány nem merte elárulni, hogy nem tud síelni, és baleset érte. ) ? Mind-mind az érzelmek felismerése a tét.
Bartos Erika meséiben, verseiben érzékenyen azonosul a gyermeki világgal, legyen szó normál, vagy eltérő fejlődésű, egészséges vagy beteg gyermekről (szívbeteg). Míg az Anna Peti és Gergő sorozatban a mindennapi család eseményeit eleveníti fel, addig a Bogyó és Babóca egymásra épülő, mégis különálló történetei egy mesebeli világban szólítják meg a kicsinyeket, és tanítják a legfontosabb érzelmek átélésére (harag, öröm, szomorúság, csalódás, aggódás, félelem stb.), annak kezelésére. Azért fontos ez, mert személyiségünk legnagyobb részét az érzelmi készségek (EQ) alkotják és kisebb területét az értelem, az IQ. Ezek a készségek pedig iskolai magyarázattal, és tényközléssel nem sajátíthatóak el. A szülői minta, a mesehallgatás, ami segít abban, hogy a gyerekek megtanulják kezelni a rájuk zúduló érzelmi hatásokat. Nem beszélve arról, hogy az iskolában felhalmozott ismereteket (IQ) is csak megfelelő érzelmi intelligenciával (EQ) lehet később sikeresen alkalmazni. Ezért fontos, hogy a kicsik már az első években megismerjék a legfontosabb érzelmeket. És ez csak kellő odafigyeléssel lehetséges. A mese nagyon jó eszköz a mindennapi küzdelmek lebonyolításában.
Adott egy piciny erdő apró állatkákkal, akik közösséget alkotnak, közös kalandokban vesznek részt, mégis mindenki egyéniség, külsőleg (pöttyös katica, csíkos méhecske), és személyiségükben egyaránt (a naiv virágbogár/ a csigafiú, aki kilóg a sorból, de mindennek úgy tud örülni/ az okoskodó katicakislány, vagy a félénk lepkelány). Őket ölelik át, nevelgetik, istápolják a nagyobb állatok (Bagoly doktor, Mókus Regő, Kelemen a kanári). A Napocska pedig mintegy transzcendens lény mindenki fölött álló. Szótlan, mégis figyel, és az erdő lakóinak minden rezdülését átérzi (szomorú, vidám, aggódik, mérges). Isteni szerepe jól megmutatkozik a Rossz álom című mesében: Bogyó a csigafiú a kukacnak a Napocskát rajzolja le az ágya fölé, hogy vigyázzon rá éjszaka. De a katicával együtt aggódik (A szivárvány), amikor a csigafiú létrán akar felmászni a szivárványra, és kifejezi nemtetszését is, amikor Bogyó és Babóca nem merik bevallani barátjuknak, hogy feldöntötték annak hóemberét (A hóember).
A mesék tanulságát nem szoktuk megmagyarázni a gyerekeknek, nem is célszerű. A gyerekek a mesét hallgatják, megélik, átérzik, elképzelik. Nem szakítjuk meg ezt a folyamatot. De óvodás kor előtt, amikor még fontos az illusztráció, akarva akaratlanul is rámutatunk a színes rajzokra. A szerző nagy gondot fordított az igényes képi megjelenítésre. Ahol szomorúság uralkodik, ott még a makkszemek is sírnak, és a gombák és lehajtják kalapjukat. Két és fél éves kisfiammal sokat beszélgetünk a mesekönyveket lapozgatva. Ilyenkor hívom fel figyelmét az arckifejezésekre, amit elismétel és utánoz: „Aggódik a napocska.”. Egyes szituációkban pedig visszanyúlok a meséhez: „Ne vedd el a testvéredtől a játékot! A szarka is elvette a süteményt és szomorú lett utána, mert megbánta!”
Néhányan bugyutának tartják Bogyó és Babóca történeteit, mert azok túllépik a megszokott mesei kereteket. A konfliktusok könnyen megoldódnak, nincs állandó gonosz és jó. A Tündérkártya c. mesében például a szarvasbogár ráveszi a méhecskét, hogy firkálja össze a lepkekislány memóriakártyáit. Mókus Regő igazságot tesz, mindketten hibásak, a fiúk megbánják a csínyt, és igyekeznek jóvá tenni. A kártya elszakad a radírozástól, újat kell készíteni. Nincs állandó rossz szereplő. A két rovar a lepkének jó barátja egyébként. Ez nem is baj, mert arra utal, hogy a rossz tett ami elítélendő és nem a tettes. Igaz, a hibát teljesen jóvá tenni nem lehet, de megbocsátott a lepke, és ez a fontos. Szerintem ez újítása és sajátossága a meseírásnak, nem pedig hátránya. A történetek tanulságosak, a mai kisgyermekek élethelyzeteihez igazodnak, megfogalmazásuk pedig választékos („morfondíroz” „csodaszép cseresznye” stb.). Természetesen, ha személyiségfejlesztés a cél, mindenképp az élő felolvasást javaslom, annak ellenére, hogy Pogány Judit a rajzfilm változatban mesterien váltogatja hangját bogárfalva lakói között. Kisbaba kortól az alsó tagozat elejééig ajánlom mindenkinek Bogyó és Babóca történeteit. Keretmesének is kiválóak osztályban vagy óvodai csoportban.
Bartos Erika: Bogyó és Babóca c. könyvsorozat
A képeket a rajzfilm sorozatból vágtam ki. A Tündérkártya c. mese illusztrációját a YouTube E-Mese csatornájából.
