Tamkó Sirató Károly: Szabódal
Becses nevemBakó Manó -
Nyissz!
Makón vagyok
zakószabó -
Nyassz!
Makón ahány
zakót szabok -
Nyussz!
Annyi bakó
bankót kapok -
Nyissz! Nyassz! Nyussz!
Lassan 3 éves Dávidka. Készülünk az óvodába. Habár az óvodaérettségnek nem feltétele a helyes ollóhasználat, nem szerettem volna, ha közösségbe lépésekor találkozik először ezzel a különös eszközzel. Szerencsére már totyogós kora óta komoly érdeklődést mutatott az olló iránt. Zengett a ház a kés villa olló mondókától. Így felmerült bennem a kérdés: tabu vagy nem tabu?
A tiltás lerombolhatja a kezdeti lelkesedést, hiszen az olló nem az ördögtől való. Kisollóval vágom a körmét, konyhai ollóval nyitom ki a dobozos paradicsomlét, hegyes ollóval nyírom a haját. A gyerek kezébe nem való mondat pedig egyszerűen értelmetlen, hiszen látja az ovis unokatesókat is késműveskedni, akik gyerekek. Az egyetlen megoldás, hogy számára elérhetetlen helyre rejtettem a lakásban fellehető ollókat. (Ez komoly kihívást jelentett fémdetektort megszégyenítő kisfiam mellett.) Az intézkedés azonban fontos, hiszen van az a kor, gyerektől függő, hogy meddig tart, amikor hiába magyarázod, szaladgálni fog és hadonászni, mert nem érti az ok-okozatokat, vagy egyszerűen nem alakul ki a veszélyérzete még. Ha nem is adjuk kézbe az ollót kisebb korban, tehetünk a jó ügy érdekében. Használjuk ki, hogy a gyermek minden mozdulatunkat lemásolja!: Baba kortól kezdve tudatosan az olló bezárt szárait megfogva hurcoljuk azt! Ne hadonásszunk vele! Rendeltetésszerűen használjuk! Megmutathatjuk, neki, azt is, hogy juj-juj szúr, de semmiképpen se hagyjuk elöl.
2.5 évesen vettük elő a gyerekollót és gyakoroltuk először a nyíró mozdulatot. Kezdetben két kézzel tartotta, majd eggyel, és időről-időre egyre ügyesebben bánt a szerszámmal. Soha nem erőltettem, nem is kellett, de mindig felügyelet mellett kézműveskedtünk. Egyébként a csipeszes gyakorlatok nagyon jók erre is. Megerősítik a kezecskét, megalapozzák a nyíró mozdulatot.
Egyes szakértők azt javasolják, hogy ne papírt, hanem gyurmát vagdossunk legelőször. Ez a kísérlet sajnos nálunk kudarcba fulladt. Persze begyakorolhatjuk így is a mozdulatot, jópofa gyurmaollókat lehet kapni, de felesleges energiát igényel ez az eljárás. Szerintem. A gyurma puha, hajlik, és inkább veszi kezébe a gyermek, úgy formázza. Amíg nem tudta másik kezével tartani a papírt (erre hivatkoznak akik a gyurmavágást javasolják elsőként), én tartottam neki a lapot, megfeszítettem, úgy vágta ketté. Közösen játszottunk, így sajáította el szépen lassan a helyes ollóhasználatot. Jelenleg egy-két nyisszantásnál tartunk, szépen kezeli fél kézzel az eszközt, a folyamatos nyírástól, még messze állunk.
Kezdetben használt fénymásoló papírt vagy üres müzlis doboz tetejét csipkéztük ki, de legutóbb már feladatot is készítettem Dávidkának: Napocskát és papírsárkányt. így idéztük meg a közelmúlt jellemző időjárását.
Cél: szabadon bevagdosni a napocska sugarait és a sárkány fodrait. Ennyi idősen még felesleges szaggatott vonallal bejelölni a nyírás útvonalát. Nagyobb ovisoknál, iskolásoknál azonban ez is hasznos feladat.
- A kék A4-es papír kivételével hulladékanyagokat használtam fel. A papírsárkányt így hajtogasd!: 1. Hosszában hajtsd félbe az A4-es kék fénymásoló papírt! Az alsó és a felső sarkokat is ebben a dupla helyzetben hajtsd be, így garantált a szimmetria! A napocska arcát és a sárkány szemét, száját is papírból ragasztottam oda.
- Már a kezdetektől neveljük tisztaságra a gyermekeket. A fecniket rögtön a játék végeztével söpörjük össze együtt, így természetessé válik a tisztaság igénye!
- A jó gyerekolló kellően éles és lekerekített végű. Iskolás feladatokhoz azonban már hegyesebb szükséges.
-Óvodában, iskolában hangsúlyozzuk: a papírt mozgatjuk, nem az ollót. És nem zárjuk ütközésig, így sokkal szebb az eredmény.
- Balkezeseknek mindig biztosítsunk megfelelő eszközt!
- Íme a kész művek:
A látvány kedvéért még folytattam egy kicsit. :-)