Eredetileg húsvéti dísznek szántam, de végül eljátszottunk kedvenc Szutyejev-mesénket is.

Az orosz író két mesekönyve (Vidám mesék, A sün, akit meglehetett simogatni) sokunk gyerekkorának talán egyik meghatározó irodalma. Hamar szívébe zárja szülő, vagy kisgyermek, hiszen kedves állatok egyszerű, de tanulságos történetei elevenednek meg, a szerző által rajzolt aranyos képekkel. 

A Kispipi és kisréce, illetve A három kiscica című meséket már a bölcsődés korosztály is megérti, hiszen rövidek és a képek is segítik a cselekmény követését. Fejlődik a gyerekek szókincse is ezáltal. Dávidka annyira megszerette ezt a két mesét, hogy nemrégiben ócska kályhacsövet kellett sütnöm (lásd A három kiscica című mesét), arra a kérdésre válaszolva, hogy mit süssek, és az sem volt kérdés, hogy a húsvéti dísznek szánt Kispipi és Kisréce komoly színházi szerepet kapnak majd.

Ócska kályhacső lekvárral (linzertekercs)

Íme a bábszínház gilisztával, pillangóval. A pillangót persze szerencsésebb papírból, textilből kivágni.

 Elkészítés:

• A kis tojások az első jelentben fontosak, amikor előbújik és felkiált a két szereplő: "Megszülettem!"
• A többi eseményhez készítettem el a csőrüket nyitogató madárkákat.
• A kiscsibét dekorgumiból vágtam ki, de kartonból is tökéletes. Kiskacsát pedig tojástartóból. 

• A bábozás bővíti a gyerekek szókincsét, és segíti a kicsiknek a történet megértését, feldolgozását, fejleszti kreativitásukat (például ha együtt keresünk valami kéket a tónak), a csipesz nyitogatása pedig a finommozgásokat. 
• Húsvéti díszként szépen mutat a függönyön, ágakon, vagy a lakás bármelyik pontján.

 További kalandokért, ötletekért kövesd a Lapulevél Facebook oldalát!