A héten vette kezdetét az online otthontanulás. Bevallom őszintén, kíváncsian vártam, de mivel babázom így külsősként, irigykedve: Milyen menők lehetnek most a pedagógusok! Az online oktatás trendi kaland, és kihívás, rengeteg lehetőséggel. A diákok nyelvén szólhatunk. Ahogyan a klímahelyzet is megkapta az atyai pofont ezzel a járvánnyal (leállt a forgalom, kitisztult a légkör), úgy az oktatás is végre valahára megújul. (Leszögezem erről nem a kollégák tehetnek, hanem a követelményrendszer.) Elfelejthetjük a frontális munkaformát, új dimenzióba helyezhetjük a tudásátadást.
De nem így történt. Mindent ott folytatunk, ahol abbahagytuk, csak sokkal tragikusabban. Az átállás igaz mindenkit váratlanul ért. Még levegőhöz sem jutott senki, se diák, se szülő, se pedagógus, mindenki nyakán a teher. A gyermek sírógörcsöt kap, amikor meglátja a tömérdek feladatot a monitoron, pedig hamarosan témazáró. Az otthon dolgozó anyának a szíve szakad meg, hogy segíthessen, pedig ott a háztartás meg a kistesó. A tanár meg fél az ismeretlentől, hogy nem végez a sok-sok tananyaggal, és igazolnia is kell, hogy itt bizony kemény munka folyik, senki nem a lábát lógatja. Persze szélsőséges példák, de megtörtént.
Hogyan tehetnénk közösen kalanddá az online tanulást?
1. Bízzunk egymásban! Kolléga a kollégában, tanár a diákban, szülőben. Találjuk meg az arany középutat, hogy azért menjen a tanulás is, de senki se készüljön ki idegileg! A munkát kreatívan is lehet igazolni. Küldd el a PPT-t, a videót, a feladatokat, vezesd az e-naplot folyamatosan! A tanórákat sem ellenőrzik napi szinten, miért kéne levideózni a gimnasztikát?
2. Képzeljük el a másik fél helyzetét! Mindenki otthon. Anya és apa home office üzemmódban. Egyetlen számítógépen osztozik több iskolás, sír a kicsi, őt is le kell kötni. Mellette meg ott a háztartás is: kitalálni mit főzzünk, eközben megtelik a szennyestartó, az edények a mosogatóban tornyosulnak. A középkorú tanárnak lehet, hogy teljesen idegen a digitalizáció, de a tantervi követelményeknek, és a feletteseknek is meg kell felelni. Be kell bizonyítani, hogy ez az időszak nem vakáció. Kétségbe van esve, persze a legjobb tudása szerint igyekszik igazodni az elvárásokhoz. És helyzetéből adódóan képtelen szemléletet váltani. A kulcsszó: a kommunikáció. Segítsük egymást, ha megakadunk! Mindenkinek új ez a helyzet.
3. Legyünk kreatívak és rugalmasak a tananyagban! A nagy mozgásokat házimunkával is lehet gyakorolni. Maria Montessori szerint a mozgásnevelés itt kezdődik. Ha partnerek vagyunk ebben pedagógusként, nyugodt családi harmóniát teremthetünk meg ezáltal. Segíthetnek a gyerekek a kistesót is lefoglalni. Technika órán készíthetnek nekik játékot, ringathatják őket ének órán. De főzhetnek vacsit a családnak, gondoskodhatnak a házi állatokról környezet órán, máris mentesül az édesanya. A tanulás elvileg az életre nevel. Tanárként gyönyörű hivatás lehetne, hogy a családokban harmóniát teremtsünk. Kínában a karanténok után rengetegen döntöttek úgy, hogy elválnak. Az összezártság miatt így is keményen el kell viselnünk egymást, pláne, ha az iskola terém is megnő a teher.
4. Az informatika van értünk nem fordítva. Az internet remek eszköz arra, hogy kapcsolatban lehessen a szülő és diák a tanárral. Rövid magyarázatoknál ez még kiváló, de ne vigyük túlzásba! Fárasztó egész nap a gép előtt ülni. Inkább tevékenyen tanítsunk, kihasználva a gyerekszoba kincseit és az otthoni környezetet. Persze néhány online feladat belefér, mert izgalmas ahogyan villognak azok a számok. Fő a változatosság és a mértéktartás. Többen osztozkodhatnak a gépen ezt ne feledjük!
5. Szemléletváltás: A tantermi feladatok most nem biztos, hogy működnek. Persze az átálláshoz idő kell. De ne feledjük, hogy online teljesen más! Elveszik a mimika, a gesztus, még videón is. Nem látjuk a közvetlen reakciót, szülő és diák is görcsöl, hogy megint le kell adni egy feladatot, közben csak egy aranyos motiváló kérdésnek szánta a tanító. Beadandóként csak a lényeget kérjük tehát!
6. A szülő szülő továbbra is. Aggodalmaskodó anyukák panaszkodnak, hogy a sok otthoni munka mellett a gyerekkel is le kell ülni tanulni. Ellenőrizni, hogy valóban tanul-e, betartatni a napirendet, valóban szülői szerep, de délelőtt nem kell együtt tanulni velük és nem kell megoldani helyettük a leckét. Kivéve a fejlesztésben részesülők. Este persze tanulhatnak együtt szülők és gyerekek, ahogyan eddig, de felesleges, hiszen a magyarázó videók bármikor visszanézhetők.
Hagyd, hogy megújuljon az oktatás, mert tanítani és tanulni jó!
(Kép forrása PInterest)
